. Ma Auguszta napja van.

Gödöllői Királyi KastélyGödöllő Budapesttől 30 kilométerre észak-keletre, a Gödöllői-dombságban, az itt eredő Rákos-patak völgyében fekszik. A város közigazgatási területe 62 négyzetkilométer, amiből 16 négyzetkilométer belterület. A lakónépesség száma – a 2011-es népszámlálási adatok szerint – 32 522 fő, ebből az állandó lakosok száma 30 164. Az egy négyzetkilométerre vetített népsűrűség 525 fő. Az egy lakosra jutó közterületi zöldfelület 44,6 négyzetméter. A lakosság túlnyomó része (több mint 98 százaléka) magyar anyanyelvű. 2010-ben roma, lengyel, német és ruszin kisebbségi önkormányzatok alakultak Gödöllőn. Városrészek: Antalhegy, Blaha, Csanak, Haraszt, Kertváros, Központ, Királytelep, Máriabesnyő, Alvég, Fenyves, Nagyfenyves, Egyetem–Fácános, Incső, Marikatelep.

 

Gödöllőt majdnem minden irányból dombok határolják, közülük a legmagasabb a Szada közigazgatási területéhez tartozó 345 méteres Margita. Völgye mégis nyitott, mert beletorkollnak az Öreghegy és a Gudrahegy mellékvölgyei. Délről összefügg az isaszegi Rákos-völggyel, keletről a kettős Besnyői völggyel, amelyet a Juharos, a Fácános, a Börecs, a Perőc, a Nagy és Kis Fenyves, a Nagyremete, a Kisremete, a Bolnoka, a Haraszt, a Gyertyános, a Szilhát és a Röges dombok határolnak. Vízválasztó vonal is átszeli Gödöllőt, amelynek nyugati oldalán a Dunába, míg a keleti oldalán a Tiszába tartanak a folyóvizek. A város körüli egybefüggő, közel 100 négyzetkilométernyi erdőfelület egynegyede Gödöllő közigazgatási területére esik.  Ennek 60 százaléka cser- és tölgy-, 25 százaléka akác-, 10 százaléka fenyőerdő.  Az Erzsébet-park és az Arborétum természetvédelmi terület, számos ritka fafajtát és bokrot gondoznak bennük. A Rákos- és az Aranyos-patak vizéből halastavak létesültek Gödöllő és Isaszeg között, valamint Babaton.

 

Előnyös természeti, földrajzi adottságai mellett Gödöllő megközelíthetősége is kedvező. Közúton az M3-as autópálya, az M31-es gyorsforgalmi út, a 3-as számú főút, valamint a Vác, a Jászberény és a Pécel irányába tartó alsóbbrendű utak, vasúton a MÁV Budapest – Miskolc, továbbá a BKV Budapest – Gödöllő HÉV vonalai kapcsolják be az ország vérkeringésébe. Személygépkocsival a legtöbb megyeszékhely közvetlenül, vagy nagyrészt autópályán közelíthető meg Gödöllőről. Budapest belvárosa és a Liszt Ferenc repülőtér fél órán belül elérhetők a városból. Az ország minden irányába kapcsolatot nyújtó közösségi közlekedést a VOLÁNBUSZ, a MÁV és a BKV, míg a helyi közlekedést a VOLÁNBUSZ szolgáltatja, amit a Gödöllőn áthaladó helyközi járatok kiegészítenek. (Gödöllő füves-pályás sportrepülőtere nem nyilvános, a közforgalomban nem vesz részt.)  

Hamvay-kúria

 

Gödöllő története az 1300-as évek elejére nyúlik vissza. Alig lakott pusztaként ekkor vált el a település a népesebb Besnyő községtől. Hosszú ideig még más neveken, Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordult elő az okiratokban, csak 1868-ban nyerte el mai elnevezését. A többször gazdát cserélt falu a török időkben majdnem teljesen elpusztult, lakossága néhány családra apadt. A hódoltság után Kürty Vámossy István tette kuriális hellyé a települést, majd Hamvay Ferenc volt az első birtokosa, aki Gödöllőn is lakott, a központban felépített (1662) kúriájában. Azokban az időkben a községet - a kúrián és a református templomon kívül - mindössze néhány vesszőből font, sárral tapasztott falú, szalmatetős ház alkotta.

 

Jelentős változást hozott a falu életében, amikor Grassalkovich Antal (1694–1771) tulajdonába került, aki Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai központjának és nagyszabású építkezésekbe kezdett. 1741-ben kezdte el építtetni főúri lakhelyét, amely Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként ma is Gödöllő legfőbb nevezetessége. Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. Uradalmaiban összesen 33 templomot építtetett, ezek közé tartozik a máriabesnyői kegytemplom és a gödöllői kastélytemplom. A Hamvay-kúriára emeletet építtetett és fogadóként működtette. Barokk köztéri alkotásaink is az ő nevéhez kötődnek, így a Kálvária, a Mária-oszlop, a Nepomuki Szent János–szobor. A falu központjában felépített házsorokba szlovák és német iparosokat, kézműveseket telepített be, megnövelve ezzel – a korábban tisztán magyar és református lakosság mellett – a katolikusok számát. A vegyes nemzetiségűvé és vegyes vallásúvá vált település lakossága hamarosan megkétszereződött, 1763-ban vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett. Grassalkovich Antal halála után fia és unokája a műpártolást folytatták, de a gazdálkodással nem törődtek. II. Grassalkovich Antal idejében létesült – egyebek mellett – a Barokk Kastélyszínház, III. Grassalkovich Antal jeles adományozó volt, ám a birtok időközben tönkrement. 1841-ben bekövetkezett, utód nélküli halálakor az uradalom zárgondnokság alatt volt.

Az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc idején országos történelmi események helyszíne volt Gödöllő. A kastély előbb Windischgrätz hercegnek, az osztrák seregek fővezérének adott szálláshelyet, majd a győztes isaszegi csata után Kossuth Lajos és tábornokai főhadiszállása lett. Itt fogalmazta meg Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot.

 

I. Grassalkovich Antal

Gödöllő fejlődésének az osztrák-magyar kiegyezés adott újabb lendületet. 1867 márciusában a magyar állam – az akkori tulajdonos belga banktól – az uradalmat visszavásárolta, és a kastéllyal együtt, koronázási ajándék címen, I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Ettől kezdve a királyi család, főként tavasszal és ősszel itt tartózkodott, az Ybl Miklós tervei szerint átalakíttatott kastélyban. A királyné (Sisi) különösen kedvelte Gödöllőt. Mindez a város életében jelentős fellendülést hozott. Az északi vasútvonal – az eredeti tervektől eltérően – a királyi nyaralóhely miatt érinti Gödöllőt. 1874-ben elkészült a gázgyár, amely a vasútállomás és a kastély világításához szükséges gázt állította elő. Megnőtt a kisiparosok és a kereskedők száma, sokuknak az uradalom és a kastély adott munkalehetőséget. 1869-ben megalakult a Gödöllői Takarékpénztár, amelynek első részvényese Ferenc József volt. A mezővárost (1884-től nagyközséget) a királyi család jelenléte mellett természeti adottságai, jó levegője egyre népszerűbb nyaralóhellyé tették. A fürdőhelyekkel, kisvendéglőkkel gyarapodó Gödöllőn évente 300-400 pesti család töltötte a nyári hónapokat. A Hamvay-kúriában kialakított Erzsébet Királyné Szálló – amelyben Kaszinó is működött – pezsgő társasági élet színhelye volt.

 

Királyi váróterem

A századfordulón kezdett kialakulni a község agrárjellege. Az ekkor alapított mezőgazdasági tanintézetek és mintagazdaságok jogutódai ma is működnek. Folyamatosan nőtt a kisiparosok száma, de nagyipart - a nyaralóhelyre tekintettel - nem telepítettek. A közlekedés fejlesztésének máig ható eredménye volt, hogy 1911-ben a Budapest-Kerepes közötti HÉV vonalat meghosszabbították Gödöllőig.

A századforduló Gödöllője a magyar művészetek történetébe is beleírta a nevét. 1901-től 1920-ig itt működött a hazai szecesszió egyetlen szervezett művésztelepe. Ebben az időben indult meg a középiskolai oktatás is a községben. 1911-ben nyitotta meg kapuit a minorita rendiek gimnáziuma, majd 1924-ben felépült a premontreieké is.

1918-1919-ben ismét országos történelmi események zajlottak Gödöllőn. Itt értesült a kormány lemondásáról IV. Károly király. Megfordult a kastélyban Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság katonai vezérkara, később pedig a megszálló román seregek élén érkező román trónörökös állomásozott Gödöllőn.


A két világháború között Gödöllő Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett, és megőrizte üdülő-jellegét. Itt alakult meg 1928-ban az első egészségügyi mintajárás, amelyet amerikai tapasztalatok alapján, a Rockefeller Alapítvány támogatásával hoztak létre. Elemeit, a védőnői hálózatot, a szülőotthont és az iskolafogászatot az 1930-ban szervezett tisztiorvosi szolgálat fogta össze.  Reprezentatív, nemzetközi hírű esemény volt Gödöllőn az 1933-ban megtartott Cserkész Világtalálkozó (Jamboree), amelyen 54 ország 26 ezer cserkésze vett részt. 1939-ben szintén itt rendezték meg a Leánycserkész Világtalálkozót, a Pax Ting-ot. A kormányzó vadászvendégeként – mások mellett – járt Gödöllőn Viktor Emmanuel olasz király és Pacelli bíboros. 

 

SZIE Aula

A II. világháború után új irányt vett a község fejlődése. A kastély korábbi funkciója megszűnt, a melléképületekbe szovjet laktanyát telepítettek. A főépületbe a Fővárosi Tanács Szociális Otthona költözött, és szükséglakásokat is létesítettek benne. A korábbi nyaralóhely-jelleg ellensúlyozásaként ekkor kezdtek nagyipart telepíteni Gödöllőre. Első lépésként épült meg 1950-ben a Ganz Árammérőgyár, amit további kisebb-nagyobb üzemek, vállalatok követtek. Meghatározó döntés volt a község életében az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költöztetése (1950), a korábbi premontrei intézet épületébe. Az egyetem a későbbiekben több tudományos kutatóintézet és mezőgazdasági intézmény létesítését vonta maga után, aminek eredményeként megvalósult a századelőn megfogalmazódott terv Gödöllő agrárcentrum-jellegű településsé történő fejlesztésére. Az 1948-ban megszűntetett egyházi iskolák szerepét átvették az állami általános és középiskolák. 1951-ben megkezdte működését az Iparostanuló Iskola, majd 1955-ben a Török Ignác Állami Általános Gimnázium. 1953-ban megnyílt a község könyvtára. Az ipartelepítések, az új munkahelyek teremtése következtében rövid idő alatt csaknem megháromszorozódott a lakosság, amihez hozzájárult, hogy 1965-ben Gödöllőhöz csatolták, az addigra már vele teljesen összeépült Máriabesnyőt.

 

Művészetek Háza

Gödöllő 1966. január 1-én városi rangra emelkedett. A helyi gazdaság és infrastruktúra fejlődése új lendületet kapott, és megkezdődött a város későbbi arculatának kialakulása. Egymás után tűntek el a régi parasztház-sorok, épültek a lakótelepek, az új közintézmények. 1970-ben készült el a Szabadság téri kétszintes áruház, 1971-ben adták át a rendelőintézetet, és ugyanebben az évben az ipari szakoktatás is új épületbe költözött. 1972-ben megkezdte működését a Zeneiskola, 1975-től a Török Ignác Gimnázium Óvónőképző Szakközépiskolával bővült. A város közművelődésében új korszak kezdődött 1981-ben. Ekkor adták át a Petőfi Sándor Művelődési Központot, amely kivételes színvonalú munkájával, gazdag programjaival rövidesen országos hírnévre tett szert. A városközpont képe is sokat változott ebben az évtizedben. A főtér elöregedett házai helyén bank és utazási iroda épült, 1986-ban elkészült az új Városháza, vele szemben 1988-ban átadták a Török Ignác Gimnázium új épületét. Ugyanebben az évben múzeumi rangot kapott a Hamvay-kúriában 1978 óta működő Helytörténeti Gyűjtemény. Az 1980-as években elkezdődtek a kastély helyreállítási munkálatai is.

 

1989-1990 Gödöllő életében ismét jelentős változást hozott. A gazdaság szerkezete átalakult. A korábbi iparvállalatok jórészt megszűntek vagy privatizálták őket. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger cég vásárolta meg és alakította át. A Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta (1992). 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó (ma) Lear Corporation. 1996 és 2010 között Gödöllőn volt a Sony, máig itt működteti kelet-európai elosztó központját az Avon Cosmetics. A korábbi HUMÁN megvásárlásával Gödöllőn hozta létre egyik magyarországi gyógyszergyárát, majd itt létesítette logisztikai központját a TEVA. A termelő-, kereskedelmi-, pénzügyi- és más szolgáltató ágazatok széles tulajdonosi- és méret-skálán vannak jelen a városban, a multinacionális cégektől a helyi kisvállalkozásokig. Az Ipari Park is fejlődik, amelynek értékét az M31-es gyorsforgalmi út elkészülése jelentősen megnövelte. A magángazdaság térnyerésével, ami a lakásépítések terén is megvalósult, továbbá az új településrendezési és településfejlesztési elvek nyomán a város képe is átalakult. Az agrárközpont-jelleg azonban megmaradt. A Szent István Egyetem – amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és több más magyarországi felsőoktatási intézmény integrációjával jött létre – három kara Gödöllőn működik, és bár profilja bővült, változatlanul az agrárágazat fontos szellemi centruma. Mellette három jelentős tudományos kutatóintézet van jelenleg is a városban, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Gödöllői Kutatóegysége, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet valamint a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ. Szakmúzeumok színesítik a palettát, így a Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont szakgyűjteménye, az országban egyedülálló Méhészeti Gyűjtemény, valamint a szintén egyedülálló Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum, amely a mezőgazdasági műszaki fejlődést mutatja be.

FőtérA rendszerváltozás a közoktatásban is  átalakulást hozott. A korábbi állami általános- és középiskolák (a 2013-ban történt újraállamosításig) önkormányzati tulajdonba kerültek, ismét megkezdték működésüket az egyházi iskolák, továbbá egyesületi- és magánintézmények létrehozására is sor került. Az elmúlt két évtizedben leglátványosabban az egyházi iskolák fejlődtek, de oktatási intézményeire a város is különös gondot fordított. Több kulturális intézmény is megújult. A városi könyvtár 2002-ben költözött új épületbe, amelyben Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ néven kezdte meg működését. A Gödöllői Városi Múzeumot 1999-ben újították fel, a Művészetek Háza – volt Petőfi Sándor Művelődési Központ – felújítása, a város főterének újjáépítésével egy időben, 2010-ben történt meg. Az 1998-ban létrehozott – alkotóházat is működtető – Gödöllői Új Művészet Közalapítvány célja a Gödöllői Művésztelep szellemiségének őrzése és a kortárs alkotómunka feltételeinek megteremtése.

A rendszerváltozás óta elmúlt bő két évtizedben a Grassalkovich Kastély rehabilitációja felgyorsult, s a barokk épületegyüttes ismét Gödöllő legfőbb, immár a nyilvánosság számára is elérhető nevezetessége, turisztikai vonzereje lett. A nagyközönség előtt 1996-ban nyitották meg, ekkor fejeződött be a rekonstrukció első üteme. Azóta a felújított, újrahasznosított és látogatható terek folyamatosan bővültek. Emlékezetes marad a város történetében, hogy Magyarország 2011-es EU-elnökségének legfőbb helyszíne Gödöllő lett. A tanácskozásokat a Királyi Kastélyban, az impozáns konferenciateremmé felújított lovardában tartották.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Épp csak a kegyelmi botrányról és a kormánytagokat érintő korrupciós bűnügyről nem volt szó – reagált Magyar P...
Bővebben >>