. Ma Teréz napja van.

GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY

Grassalkovich Kastély

 

I. Grassalkovich Antal

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk épületegyüttesét I. Grassalkovich Antal, a környék akkori birtokosa kezdte el építtetni 1741-ben. A munkával megbízott Mayerhoffer András, a kor tehetséges osztrák építésze Gödöllőn a barokk kastélyépítészet új típusát hozta létre. Újításával a kastély főhomlokzata került előtérbe és a kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak. Így a látogató a kastély díszkapuján át jut be az épületbe, majd innen a kastélykertbe. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett kastély nyolc szárnyát több szakaszban építették fel. 1782 és 1785 között részben átalakították. Mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő, virágház és narancsház volt az épületegyüttesben.

A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, majd 1867-ben a magyar állam megvásárolta, és koronázási ajándék címen az uralkodó rendelkezésére bocsátotta a kastélyt. Ekkor kapta a Királyi Kastély nevet. I Ferenc József és családja gyakran időzött itt, különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt.

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épületegyüttest. A lovardát átalakították. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki.

A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a "Horthy-bunker".

1945 után a kastély eredeti funkciója megszűnt, laktanyát és szociális otthont költöztettek az épületegyüttesbe, amely a következő négy évtizedben szinte teljesen lepusztult.

A kastély rekonstrukciójának első üteme1996-ban fejeződött be. Ekkor adták át a főhomlokzati szárnyat, amely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült. 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. A felújított Barokk Színházat 2003-ban adták át.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban a Gizella-, és Rudolf szárnyat, valamint a kastély parkjának központi részét - 5,2 hektár területen - újították fel. A 2010-ben átadott szárnyakban tér nyílt újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési ütemben került felújításra a nagyrendezvényekre alkalmas – a 2011. évi uniós elnökség tanácskozásainak is méltó helyszínt biztosító – 635 négyzetméteres lovarda, valamint a Barokk istálló.

Gödöllői Királyi Kastély 

 

HAMVAY – KÚRIA

Szabadság tér 5.

 

Hamvay Ferenc volt Gödöllő első földesura, aki helyben is lakott. Ő építtette 1662-ben az akkor még földszintes kúriát, amely Gödöllő legrégebbi, ma is működő műemlék épülete. A XVIII. században Grassalkovich Antal emeletet építtetett rá és vendégfogadóvá alakíttatta. Gödöllő első, Máriabesnyőről áttelepült gyógyszertára is ebben az épületben nyílt meg 1814-ben, s a földszinti boltíves termének mennyezetfestése is valószínűleg ebből az időből származik. A kastély királyi korszakában szállodává alakították, amely Erzsébet királyné nevét viselte. A szálloda a társasági élet központja volt, kaszinóval és bálteremmel, amelyben színi előadásokat is tartottak.

1916-ban a szálloda megszűnt, s ettől kezdve oktatási-, művelődési célokat szolgált az épület. 1948-ig különböző egyházi iskolák voltak benne, azt követően 1988-ig állami általános iskola. Ennek keretein belül jött létre - több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként – 1972-ben a helytörténet emlékszoba. Itt kapott helyet 1978-ban a Helytörténeti Gyűjtemény, amelyből tíz évvel később megalakult a ma is az épületben működő Gödöllői Városi Múzeum. 1931-ben létesült a földszinten egy mozi szoba, s ma is itt található a város filmszínháza.

A Hamvay-kúria és az udvarán lévő városi piac felújítására 1998-99-ben került sor. Ekkor állították fel a boltíves kapualj közelében a Pelikán-kutat.

Hamvay-kúria 

 

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Páter Károly u. 1.

 

Az egyetem reprezentatív neobarokk központi épülettömbjét eredetileg a trianoni békeszerződés miatt határon kívülre került premontrei szerzetesrend építtette, oktatási céllal. Intézetük létrehozásához a magyar állam adott át számukra 88 holdnyi területet a koronauradalom Fácános erdejéből, 1923-ban. Az épületegyüttes déli szárnyában gimnázium, keleti szárnyában nevelőintézet működött, míg a nyugati főhomlokzati szárnyban kapott helyet a rendház.

Az épülettömböt Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épületeket neves művészek – közöttük Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond – alkotásai díszíttették.

1933-ban, a Gödöllőn megrendezett Cserkész Világtalálkozó parancsnoksága itt. működött. A II. Világháború alatt a több bombatalálatot ért épületbe előbb hadikórházat, majd fogolytábort létesítettek, a rendházat áttelepítették Máriabesnyőre. 1948-ban a gimnáziumot államosították.

1950-ben – az előző évben meghozott kormánydöntéssel Gödöllőre helyezett – Agrártudományi Egyetem költözött az épületbe. Ettől kezdve az egyetem területe önálló városrésszé fejlődött. A főépület új részekkel, a terület számos új létesítménnyel bővült.  A hazai felsőoktatás integrációjával a Gödöllői Agrártudományi Egyetem önállósága megszűnt. Három kara, a 2001. január 1-én, több egyetem és főiskola összevonásával létrejött – gödöllői székhelyű - Szent István Egyetem része lett.

Az egyetem főépülete előtt Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobra áll, amelyet -  a szerzetesrend nagy mecénásának emlékére - a premontreiek állítottak fel, 1931-ben. Kálmán herceg a tatárok ellen vívott muhi csatában (1241) szerzett súlyos sérüléseibe halt bele. A vesztes csatában esett el Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lovagrendi nagymester is, az ő portréjuk látható a szobor talapzatának két oldalán.

Az intézmény auláját Amerigo Tot, magyar származású amerikai szobrászművész monumentális alkotása díszíti. "A mag apoteózisa" című, 120 négyzetméteres bronz dombormű 1983-ban készült el.

Szent István Egyetem 

 

NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA

Máriabesnyői kegyhely

 

A templomot eredetileg un. loretói kápolnának építtette I. Grassalkovich Antal, a felesége, Klobusiczky Terézia gyógyulásáért tett fogadalma szerint. Az egykori premontrei templom helyén elkezdett építkezés során az egyik kőműves egy csontból faragott kisméretű szobrot talált a földben. A Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló, feltehetően a XII–XIII. században készült faragvány megtalálásának körülményeit gróf Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Ez a szobor a kastélykápolnába került, míg az 1761-ben felszentelt besnyői kápolnában – az akkori szokás szerint – az itáliai Loretóban található Szűz Mária szobor hozzáérintett mását helyezték el.

A „csodálatos” módon fellelt Mára-szobor miatt zarándokok ezrei érkeztek Gödöllőre, ezért Grassalkovich Antal – az időközben a kapucínus szerzetesek birtokába került - kápolna kibővítéséről döntött. Az építkezés 1768 és 1771 között zajlott.

A dombra épült kápolna miatt, a gödöllői kastélyt is tervező Mayerhoffer András különleges, többlépcsős építészeti megoldáshoz folyamodott. Először megépítette a Loretói kápolna - a jelenlegi szentély - alá a Grassalkovichok családi kriptáját és az alsó templomot, majd ezek tetejére a felső templomot. Az új épületegyüttes felszentelésére 1771. március 17-én került sor.

A felsőtemplom jelenlegi oltára 1917-ben készült. A mellékoltárok képeit Baumgartner József festette, 1770 körül. Az 1941-42-ben készült falfestmények és üvegablakok Márton Lajos művei.

2008-ban a máriabesnyői kegytemplom „basilica minor” rangot kapott.

Nagyboldogasszony Bazilika 

 

KIRÁLYI VÁRÓTEREM

Állomás tér 1.

 

Gödöllő egyik legutóbb felújított műemléke a Királyi Váró, amely 1874-ben épült, Ybl Miklós tervei szerint. A váróterem a királyi pár, Ferenc József és Erzsébet királyné utazásait szolgálta, amikor a - szintén az ő kényelmük miatt - Gödöllőt érintve megépült vasúton érkeztek kedvelt pihenőhelyükre.

Az eklektikus stílusú, ion oszlopokkal díszített épület – miután az eredeti funkcióját elveszítette – az évtizedek során jelentősen lepusztult.

Rekonstrukciója a korabeli tervek alapján történt meg. 2011. június 18-án adták át, a jelenleg múzeumként működő épületet, amelyben eredeti formájában tekinthető meg Ferenc József zöld selyemtapétás váróterme, Erzsébet királyné halványsárga selyemmel borított várószobája és a bordó kárpitú Hercegi Váró. Az egykori berendezés a Gödöllői Városi Múzeum fotókiállításán jelenik meg, míg a királyi vonatokról készült korabeli felvételek és makettek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállításán láthatók. Az épület oldalszárnyában kapott helyet a speciális édességeket is kínáló Monarchia Kávézó. Az ide érkező turisták az információs irodában kapnak tájékoztatást.

Királyi váróterem

 

ERZSÉBET - LIGET

Erzsébet-park

 

Ferenc József felesége, Erzsébet királyné emlékét Gödöllőn a kastély mellett a róla elnevezett park őrzi. A helybéliek által hőn szeretett királyné (Sisi) 1898-ban történt tragikus halálát követően, az országban létesített több mint száz un. Erzsébet-liget közül az egyik legelsőt itt kezdték el telepíteni, még a halála évében  A máig fennálló, természetvédelmi területté nyilvánított park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes.

A négy fasorral övezett sétány végén található az 1901-ben felállított Erzsébet-szobor, amit Róna József szobrászművész készített. A királyné szépségét és szellemiségét hűen kifejezi a két és fél méter magas, bronzból készült alkotás. amely napernyőt és virágszálakat kezében tartva ábrázolja Sisit.  A talapzatot is virágfüzér díszíti.

A szobor mögött szikla-halom áll, amit Zala György szobrászművész tervei alapján készítettek. A kompozíció tetején mészkőből faragott korona látható.

Az Erzsébet-parkban található a Kálvária, amelyet 1771-ben I. Grassalkovics Antal kezdett el építtetni, de halála miatt a befejezése (1775) már a fiára maradt. A sík terepre – nem a Golgotát idéző dombra – épült kálváriák sajátosságát követve, a szoborcsoport alakjai – Krisztus és a két lator a kereszteken, lábaiknál Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János - egy üreges építmény fölött állnak, ahová két ívelt lépcső vezet fel. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti, a többit az idők során pótolták.

Az Erzsébet-park nevezetességeinek legutóbbi felújítása 2011-ben történt meg.

Erzsébet-liget 

 

ARBORÉTUM

Isaszegi út – Állami telepek

 

Az 1902-ben, 190 hektár területen alapított gödöllői arborétum – akkor József főherceg Liget – kutatási célokat szolgált. Az alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítottak meg benne. Az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt.

A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az erdészeti cserje- és fagyűjtemény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. Itt folytatódik az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó- és származási kísérlete, jelentős kutatásokat végeznek különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A területen található az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elismert és nyilvántartott díszfa-, díszcserje-, és fenyő törzsültetvény.

 

GÖDÖLLÖI MŰVÉSZTELEP

Körösfői-Kriesch Aladár utca

 

A XX. század elején Gödöllőn működött a magyar szecesszió központi iskoláját jelentő, Európa-hírű művésztelep. Alapítója Körösfői-Kriesch Aladár volt, aki 1901-ben telepedett le Gödöllőn, s az akkori Erdő utcában vásárolt háza köré hamarosan kolónia szerveződött. Sorra érkeztek - vásároltak, béreltek itt házat - a közösséghez csatlakozó művészek. A gödöllői művésztelep magját jelentő, 1904-től működő szövőiskolában, a svéd származású Leo Belmonte irányításával, helybéli lányok tanulták a gobelinszövés művészetét. 1907-től az Iparművészeti Főiskola tanműhelye lett a szövőiskola, ahol Frey Rózsa vezetésével termelőmunka folyt.

1907-ben költözött Gödöllőre Nagy Sándor, aki a művésztelep másik vezéregyénisége lett. Műteremházát – csakúgy, mint a szomszédjában lakó Leo Belmonte házát – az angol stílust a magyar népművészeti elemekkel ötvöző Medgyaszay István építőművész tervezte.

A nyaranta együtt alkotó közösség a művészetet a munka és az élet összekapcsolásával kívánta megújítani. Olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincséből táplálkozva a hagyományos polgári művészet helyére lép. Művészeti ideáljuk - a népművészetre támaszkodó, új, dekoratív stílus kialakításával - létrehozta a magyar szecesszió formavilágát Az össz-művészetre törekedve a képző- és iparművészet szinte minden ágát művelték. Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alkotásai a legismertebbek, egyebek mellett freskóik számos templom, középület falait díszítik.

A művészkolónia reform-életmódot élt. Táplálkozásukban vegetáriánusok, öltözködésükben forradalmian újak voltak, a testi- és a szellemi erőnlétet egyaránt fontosnak tartva rendszeresen sportoltak, zenedélutánokat, felolvasó esteket tartottak. Szellemiségük megmutatkozott a gyermeknevelésben is, amire különös hangsúlyt helyezetek

Az I. világháború kitörése után a művésztelep kiürült, Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halálával meg is szűnt. Nagy Sándor és Remsey Jenő életük végéig Gödöllőn maradtak és az időközben államosított szövőműhely munkáját irányították.

A fennmaradt épületek a Gödöllői Városi Múzeum szervezésében látogathatóak, a művésztelep tevékenységét és életmódját a múzeumban állandó kiállítás mutatja be.

Kösrösfői-Kriesch Aladár bronzból készült mellszobrát - az unokája által létrehozott alapítvány kezdeményezésére - 2007-ben állították fel a múzeumnak helyet adó Hamvay kúria bejárata előtt. A szobor Gáti Gábor szobrászművész alkotása.

Körösfői-Kriesch Aladár 

 

TÖRÖK IGNÁC SZOBOR

Petőfi Sándor utca

(Török Ignác utca)

 

Gödöllő legnevezetesebb szülöttje, a kisbirtokos nemesi családból származó Török Ignác (1795-1849). A Grassalkovich uradalom gazdatisztjének fia a bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után a magyar nemesi testőrségnél volt oktató. Erődítéselméletre tanította Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. Katonai pályája gyorsan ívelt fölfelé. Az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagyi rangban, Károlyváros (ma Karlovac, Horvátország) erődítési igazgatója volt. Alezredesi rangot a hadmérnöki karban szerzett. 1848 szeptemberétől Komárom erődítési igazgatója lett és 1849 januárjától már tábornok volt. Júniusban a visszafoglalt budai vár erődítéseinek bontását irányította, majd júliustól a szegedi erődítési munkálatokat vezette. A világosi fegyverletételnél elfogták, a hadbíróság kötél általi halára ítélte. „Lelkiismeretem felment engem” mondta a per során. Október 6-án végezték ki Aradon, 12 tábornoktársával együtt.

Török Ignácnak Gödöllőn először 1949-ben állítottak emléket. A mellszobor Csikász László alkotása (Török Ignác utca). A honvédtábornok nevét viseli az 1955-ben alapított gimnázium is.  A Török Ignác Gimnázium jelenlegi épülete előtt áll a második, 1995-ben, közadakozásból készült bronz mellszobra (képünkön), amelynek alkotója Tóth Zoltán szobrászművész. Az újabb szobor felállítása óta október 6-án minden évben itt tartják az aradi vértanúkra emlékező városi ünnepséget.

Török Ignác 

 

VILÁGFA

Alsópark

 

Az első - karjait széttáró emberalakra emlékeztető - Világfa 1992 júniusában, a szovjet csapatok Magyarországról történt kivonulásának évfordulóján került felállításra az Alsóparkban. Azóta minden évben a szabadságot szimbolizáló szobor előtt rendezik meg az országosan ismert Szabadság Napja rendezvényeket Gödöllőn.

Velkey József, mocsári tölgyből és szlavon tölgyből készült eredeti alkotásának állapota – az időszakos kezelések és az 1998-as felújítás ellenére – fokozatosan romlott, s egy 2008 augusztusában pusztító szélvihar helyreállíthatatlanul tönkre tette.

A második Világfa szintén Velkei József műve, de az előzőtől eltér – egy felszálló madárra emlékeztet - az alakja. A megújult szobor 7 méter magas, 7 méter széles, és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Egyes részei cserélhetőek. Az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látták el, és - amennyire lehet – „vandálbiztos” kialakítást kapott.

Az új Világfa a 2010. évi Szabadság Napja díszelőadására készült el. Az előzőből megmaradt elemeket a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában helyezték el.

Világfa 

 

VILÁGBÉKE – GONG

Szabadság tér

 

A Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, Indonézia ajándéka. A világ nemzeteinek zászlóit, a világvallások szimbólumait és Földünk óceánjainak térképét ábrázoló jelképet a Világbéke Bizottság hozta létre. A Bizottság 2007-ben ajánlotta fel hazánknak, és Gödöllő főterén került felállításra. A 150 kilogramm súlyú, 2 méter átmérőjű, bronzból készült emlékmű alkotója Djuyoto Suntani indonéz szobrászművész.

2007. május 2-án volt az országban egyedülálló műtárgy avatóünnepsége.

Világbéke gong

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Hétfőn kora délután eltűnt az Az ördög ügyvédje nevű blog, amelyen az elmúlt napokban Borkai Zsolt győri polgá...
Bővebben >>