. Ma Auguszta napja van.

GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY

Grassalkovich Kastély

 

I. Grassalkovich Antal

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk épületegyüttesét I. Grassalkovich Antal, a környék akkori birtokosa kezdte el építtetni 1741-ben. A munkával megbízott Mayerhoffer András, a kor tehetséges osztrák építésze Gödöllőn a barokk kastélyépítészet új típusát hozta létre. Újításával a kastély főhomlokzata került előtérbe és a kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak. Így a látogató a kastély díszkapuján át jut be az épületbe, majd innen a kastélykertbe. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett kastély nyolc szárnyát több szakaszban építették fel. 1782 és 1785 között részben átalakították. Mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő, virágház és narancsház volt az épületegyüttesben.

A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, majd 1867-ben a magyar állam megvásárolta, és koronázási ajándék címen az uralkodó rendelkezésére bocsátotta a kastélyt. Ekkor kapta a Királyi Kastély nevet. I Ferenc József és családja gyakran időzött itt, különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt.

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épületegyüttest. A lovardát átalakították. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki.

A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a "Horthy-bunker".

1945 után a kastély eredeti funkciója megszűnt, laktanyát és szociális otthont költöztettek az épületegyüttesbe, amely a következő négy évtizedben szinte teljesen lepusztult.

A kastély rekonstrukciójának első üteme1996-ban fejeződött be. Ekkor adták át a főhomlokzati szárnyat, amely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült. 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. A felújított Barokk Színházat 2003-ban adták át.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban a Gizella-, és Rudolf szárnyat, valamint a kastély parkjának központi részét - 5,2 hektár területen - újították fel. A 2010-ben átadott szárnyakban tér nyílt újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési ütemben került felújításra a nagyrendezvényekre alkalmas – a 2011. évi uniós elnökség tanácskozásainak is méltó helyszínt biztosító – 635 négyzetméteres lovarda, valamint a Barokk istálló.

Gödöllői Királyi Kastély 

 

HAMVAY – KÚRIA

Szabadság tér 5.

 

Hamvay Ferenc volt Gödöllő első földesura, aki helyben is lakott. Ő építtette 1662-ben az akkor még földszintes kúriát, amely Gödöllő legrégebbi, ma is működő műemlék épülete. A XVIII. században Grassalkovich Antal emeletet építtetett rá és vendégfogadóvá alakíttatta. Gödöllő első, Máriabesnyőről áttelepült gyógyszertára is ebben az épületben nyílt meg 1814-ben, s a földszinti boltíves termének mennyezetfestése is valószínűleg ebből az időből származik. A kastély királyi korszakában szállodává alakították, amely Erzsébet királyné nevét viselte. A szálloda a társasági élet központja volt, kaszinóval és bálteremmel, amelyben színi előadásokat is tartottak.

1916-ban a szálloda megszűnt, s ettől kezdve oktatási-, művelődési célokat szolgált az épület. 1948-ig különböző egyházi iskolák voltak benne, azt követően 1988-ig állami általános iskola. Ennek keretein belül jött létre - több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként – 1972-ben a helytörténet emlékszoba. Itt kapott helyet 1978-ban a Helytörténeti Gyűjtemény, amelyből tíz évvel később megalakult a ma is az épületben működő Gödöllői Városi Múzeum. 1931-ben létesült a földszinten egy mozi szoba, s ma is itt található a város filmszínháza.

A Hamvay-kúria és az udvarán lévő városi piac felújítására 1998-99-ben került sor. Ekkor állították fel a boltíves kapualj közelében a Pelikán-kutat.

Hamvay-kúria 

 

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Páter Károly u. 1.

 

Az egyetem reprezentatív neobarokk központi épülettömbjét eredetileg a trianoni békeszerződés miatt határon kívülre került premontrei szerzetesrend építtette, oktatási céllal. Intézetük létrehozásához a magyar állam adott át számukra 88 holdnyi területet a koronauradalom Fácános erdejéből, 1923-ban. Az épületegyüttes déli szárnyában gimnázium, keleti szárnyában nevelőintézet működött, míg a nyugati főhomlokzati szárnyban kapott helyet a rendház.

Az épülettömböt Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezte. Az épületeket neves művészek – közöttük Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond – alkotásai díszíttették.

1933-ban, a Gödöllőn megrendezett Cserkész Világtalálkozó parancsnoksága itt. működött. A II. Világháború alatt a több bombatalálatot ért épületbe előbb hadikórházat, majd fogolytábort létesítettek, a rendházat áttelepítették Máriabesnyőre. 1948-ban a gimnáziumot államosították.

1950-ben – az előző évben meghozott kormánydöntéssel Gödöllőre helyezett – Agrártudományi Egyetem költözött az épületbe. Ettől kezdve az egyetem területe önálló városrésszé fejlődött. A főépület új részekkel, a terület számos új létesítménnyel bővült.  A hazai felsőoktatás integrációjával a Gödöllői Agrártudományi Egyetem önállósága megszűnt. Három kara, a 2001. január 1-én, több egyetem és főiskola összevonásával létrejött – gödöllői székhelyű - Szent István Egyetem része lett.

Az egyetem főépülete előtt Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobra áll, amelyet -  a szerzetesrend nagy mecénásának emlékére - a premontreiek állítottak fel, 1931-ben. Kálmán herceg a tatárok ellen vívott muhi csatában (1241) szerzett súlyos sérüléseibe halt bele. A vesztes csatában esett el Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lovagrendi nagymester is, az ő portréjuk látható a szobor talapzatának két oldalán.

Az intézmény auláját Amerigo Tot, magyar származású amerikai szobrászművész monumentális alkotása díszíti. "A mag apoteózisa" című, 120 négyzetméteres bronz dombormű 1983-ban készült el.

Szent István Egyetem 

 

NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKA

Máriabesnyői kegyhely

 

A templomot eredetileg un. loretói kápolnának építtette I. Grassalkovich Antal, a felesége, Klobusiczky Terézia gyógyulásáért tett fogadalma szerint. Az egykori premontrei templom helyén elkezdett építkezés során az egyik kőműves egy csontból faragott kisméretű szobrot talált a földben. A Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló, feltehetően a XII–XIII. században készült faragvány megtalálásának körülményeit gróf Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Ez a szobor a kastélykápolnába került, míg az 1761-ben felszentelt besnyői kápolnában – az akkori szokás szerint – az itáliai Loretóban található Szűz Mária szobor hozzáérintett mását helyezték el.

A „csodálatos” módon fellelt Mára-szobor miatt zarándokok ezrei érkeztek Gödöllőre, ezért Grassalkovich Antal – az időközben a kapucínus szerzetesek birtokába került - kápolna kibővítéséről döntött. Az építkezés 1768 és 1771 között zajlott.

A dombra épült kápolna miatt, a gödöllői kastélyt is tervező Mayerhoffer András különleges, többlépcsős építészeti megoldáshoz folyamodott. Először megépítette a Loretói kápolna - a jelenlegi szentély - alá a Grassalkovichok családi kriptáját és az alsó templomot, majd ezek tetejére a felső templomot. Az új épületegyüttes felszentelésére 1771. március 17-én került sor.

A felsőtemplom jelenlegi oltára 1917-ben készült. A mellékoltárok képeit Baumgartner József festette, 1770 körül. Az 1941-42-ben készült falfestmények és üvegablakok Márton Lajos művei.

2008-ban a máriabesnyői kegytemplom „basilica minor” rangot kapott.

Nagyboldogasszony Bazilika 

 

KIRÁLYI VÁRÓTEREM

Állomás tér 1.

 

Gödöllő egyik legutóbb felújított műemléke a Királyi Váró, amely 1874-ben épült, Ybl Miklós tervei szerint. A váróterem a királyi pár, Ferenc József és Erzsébet királyné utazásait szolgálta, amikor a - szintén az ő kényelmük miatt - Gödöllőt érintve megépült vasúton érkeztek kedvelt pihenőhelyükre.

Az eklektikus stílusú, ion oszlopokkal díszített épület – miután az eredeti funkcióját elveszítette – az évtizedek során jelentősen lepusztult.

Rekonstrukciója a korabeli tervek alapján történt meg. 2011. június 18-án adták át, a jelenleg múzeumként működő épületet, amelyben eredeti formájában tekinthető meg Ferenc József zöld selyemtapétás váróterme, Erzsébet királyné halványsárga selyemmel borított várószobája és a bordó kárpitú Hercegi Váró. Az egykori berendezés a Gödöllői Városi Múzeum fotókiállításán jelenik meg, míg a királyi vonatokról készült korabeli felvételek és makettek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállításán láthatók. Az épület oldalszárnyában kapott helyet a speciális édességeket is kínáló Monarchia Kávézó. Az ide érkező turisták az információs irodában kapnak tájékoztatást.

Királyi váróterem

 

ERZSÉBET - LIGET

Erzsébet-park

 

Ferenc József felesége, Erzsébet királyné emlékét Gödöllőn a kastély mellett a róla elnevezett park őrzi. A helybéliek által hőn szeretett királyné (Sisi) 1898-ban történt tragikus halálát követően, az országban létesített több mint száz un. Erzsébet-liget közül az egyik legelsőt itt kezdték el telepíteni, még a halála évében  A máig fennálló, természetvédelmi területté nyilvánított park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes.

A négy fasorral övezett sétány végén található az 1901-ben felállított Erzsébet-szobor, amit Róna József szobrászművész készített. A királyné szépségét és szellemiségét hűen kifejezi a két és fél méter magas, bronzból készült alkotás. amely napernyőt és virágszálakat kezében tartva ábrázolja Sisit.  A talapzatot is virágfüzér díszíti.

A szobor mögött szikla-halom áll, amit Zala György szobrászművész tervei alapján készítettek. A kompozíció tetején mészkőből faragott korona látható.

Az Erzsébet-parkban található a Kálvária, amelyet 1771-ben I. Grassalkovics Antal kezdett el építtetni, de halála miatt a befejezése (1775) már a fiára maradt. A sík terepre – nem a Golgotát idéző dombra – épült kálváriák sajátosságát követve, a szoborcsoport alakjai – Krisztus és a két lator a kereszteken, lábaiknál Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János - egy üreges építmény fölött állnak, ahová két ívelt lépcső vezet fel. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti, a többit az idők során pótolták.

Az Erzsébet-park nevezetességeinek legutóbbi felújítása 2011-ben történt meg.

Erzsébet-liget 

 

ARBORÉTUM

Isaszegi út – Állami telepek

 

Az 1902-ben, 190 hektár területen alapított gödöllői arborétum – akkor József főherceg Liget – kutatási célokat szolgált. Az alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítottak meg benne. Az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt.

A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az erdészeti cserje- és fagyűjtemény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. Itt folytatódik az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó- és származási kísérlete, jelentős kutatásokat végeznek különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A területen található az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elismert és nyilvántartott díszfa-, díszcserje-, és fenyő törzsültetvény.

 

GÖDÖLLÖI MŰVÉSZTELEP

Körösfői-Kriesch Aladár utca

 

A XX. század elején Gödöllőn működött a magyar szecesszió központi iskoláját jelentő, Európa-hírű művésztelep. Alapítója Körösfői-Kriesch Aladár volt, aki 1901-ben telepedett le Gödöllőn, s az akkori Erdő utcában vásárolt háza köré hamarosan kolónia szerveződött. Sorra érkeztek - vásároltak, béreltek itt házat - a közösséghez csatlakozó művészek. A gödöllői művésztelep magját jelentő, 1904-től működő szövőiskolában, a svéd származású Leo Belmonte irányításával, helybéli lányok tanulták a gobelinszövés művészetét. 1907-től az Iparművészeti Főiskola tanműhelye lett a szövőiskola, ahol Frey Rózsa vezetésével termelőmunka folyt.

1907-ben költözött Gödöllőre Nagy Sándor, aki a művésztelep másik vezéregyénisége lett. Műteremházát – csakúgy, mint a szomszédjában lakó Leo Belmonte házát – az angol stílust a magyar népművészeti elemekkel ötvöző Medgyaszay István építőművész tervezte.

A nyaranta együtt alkotó közösség a művészetet a munka és az élet összekapcsolásával kívánta megújítani. Olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincséből táplálkozva a hagyományos polgári művészet helyére lép. Művészeti ideáljuk - a népművészetre támaszkodó, új, dekoratív stílus kialakításával - létrehozta a magyar szecesszió formavilágát Az össz-művészetre törekedve a képző- és iparművészet szinte minden ágát művelték. Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alkotásai a legismertebbek, egyebek mellett freskóik számos templom, középület falait díszítik.

A művészkolónia reform-életmódot élt. Táplálkozásukban vegetáriánusok, öltözködésükben forradalmian újak voltak, a testi- és a szellemi erőnlétet egyaránt fontosnak tartva rendszeresen sportoltak, zenedélutánokat, felolvasó esteket tartottak. Szellemiségük megmutatkozott a gyermeknevelésben is, amire különös hangsúlyt helyezetek

Az I. világháború kitörése után a művésztelep kiürült, Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halálával meg is szűnt. Nagy Sándor és Remsey Jenő életük végéig Gödöllőn maradtak és az időközben államosított szövőműhely munkáját irányították.

A fennmaradt épületek a Gödöllői Városi Múzeum szervezésében látogathatóak, a művésztelep tevékenységét és életmódját a múzeumban állandó kiállítás mutatja be.

Kösrösfői-Kriesch Aladár bronzból készült mellszobrát - az unokája által létrehozott alapítvány kezdeményezésére - 2007-ben állították fel a múzeumnak helyet adó Hamvay kúria bejárata előtt. A szobor Gáti Gábor szobrászművész alkotása.

Körösfői-Kriesch Aladár 

 

TÖRÖK IGNÁC SZOBOR

Petőfi Sándor utca

(Török Ignác utca)

 

Gödöllő legnevezetesebb szülöttje, a kisbirtokos nemesi családból származó Török Ignác (1795-1849). A Grassalkovich uradalom gazdatisztjének fia a bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után a magyar nemesi testőrségnél volt oktató. Erődítéselméletre tanította Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. Katonai pályája gyorsan ívelt fölfelé. Az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagyi rangban, Károlyváros (ma Karlovac, Horvátország) erődítési igazgatója volt. Alezredesi rangot a hadmérnöki karban szerzett. 1848 szeptemberétől Komárom erődítési igazgatója lett és 1849 januárjától már tábornok volt. Júniusban a visszafoglalt budai vár erődítéseinek bontását irányította, majd júliustól a szegedi erődítési munkálatokat vezette. A világosi fegyverletételnél elfogták, a hadbíróság kötél általi halára ítélte. „Lelkiismeretem felment engem” mondta a per során. Október 6-án végezték ki Aradon, 12 tábornoktársával együtt.

Török Ignácnak Gödöllőn először 1949-ben állítottak emléket. A mellszobor Csikász László alkotása (Török Ignác utca). A honvédtábornok nevét viseli az 1955-ben alapított gimnázium is.  A Török Ignác Gimnázium jelenlegi épülete előtt áll a második, 1995-ben, közadakozásból készült bronz mellszobra (képünkön), amelynek alkotója Tóth Zoltán szobrászművész. Az újabb szobor felállítása óta október 6-án minden évben itt tartják az aradi vértanúkra emlékező városi ünnepséget.

Török Ignác 

 

VILÁGFA

Alsópark

 

Az első - karjait széttáró emberalakra emlékeztető - Világfa 1992 júniusában, a szovjet csapatok Magyarországról történt kivonulásának évfordulóján került felállításra az Alsóparkban. Azóta minden évben a szabadságot szimbolizáló szobor előtt rendezik meg az országosan ismert Szabadság Napja rendezvényeket Gödöllőn.

Velkey József, mocsári tölgyből és szlavon tölgyből készült eredeti alkotásának állapota – az időszakos kezelések és az 1998-as felújítás ellenére – fokozatosan romlott, s egy 2008 augusztusában pusztító szélvihar helyreállíthatatlanul tönkre tette.

A második Világfa szintén Velkei József műve, de az előzőtől eltér – egy felszálló madárra emlékeztet - az alakja. A megújult szobor 7 méter magas, 7 méter széles, és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Egyes részei cserélhetőek. Az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látták el, és - amennyire lehet – „vandálbiztos” kialakítást kapott.

Az új Világfa a 2010. évi Szabadság Napja díszelőadására készült el. Az előzőből megmaradt elemeket a Táncsics Mihály úti Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában helyezték el.

Világfa 

 

VILÁGBÉKE – GONG

Szabadság tér

 

A Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, Indonézia ajándéka. A világ nemzeteinek zászlóit, a világvallások szimbólumait és Földünk óceánjainak térképét ábrázoló jelképet a Világbéke Bizottság hozta létre. A Bizottság 2007-ben ajánlotta fel hazánknak, és Gödöllő főterén került felállításra. A 150 kilogramm súlyú, 2 méter átmérőjű, bronzból készült emlékmű alkotója Djuyoto Suntani indonéz szobrászművész.

2007. május 2-án volt az országban egyedülálló műtárgy avatóünnepsége.

Világbéke gong

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A DK visszalépteti eddigi csepeli jelöltjét és beáll a momentumos Dukán András Ferenc polgármester jelölti kam...
Bővebben >>