„Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?” cikkünkre sajtóhelyreigazítási kérelem érkezett hozzánk Frankó Somától. A helyreigazítási kérelmet – amelyet 2014. február 3-án kaptunk meg – az alábbiakban közöljük:

„A Gödöllői-Hírhatár 2014.01.19.-én az alábbi címmel leközölt egy cikket: „Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?”. Ebben Önök súlyosan megsértették személyemhez fűződő jogaimat.

A cikk állításai, amelyek több ponton sem felelnek meg a valóságnak a következők:

„Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?”

„…közismerten szélsőjobboldali rendezvény…”

„…hogy bejelentkezett a nácibarát rendezvényre…”

„…hogy a honvédség önkéntes tartalékos állománya  feltöltésének elősegítésére létrehozott toborzó pontokon és egyéb rendezvényeken történhetnek-e politikai szervezkedések is. Állampénzen, természetesen.”

Ezennel a Ptk. 79. §-a, valamint a Pp. 342-346. §-ai, illetve a Sajtó tv. 12§-ai alapján

helyreigazítási kérelemmel élek

a Gödöllői Hírhatár 2014. január 19. napján, annak online web felületén és facebook csoportjában megjelentetett és megosztott „Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?” címmel megjelent cikk állításainak valótlanságai miatt.

A fenti valótlan tényállításokra, illetve az azok által keltet hamis látszatra való tekintettel a korábban hivatkozott jogszabályhelyek alapján kérem, hogy az Gödöllői Hírhatár oldalán lehetőség szerint a leghamarabb, de legkésőbb a jelen levelem kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül, az eredeti cikkel azonos helyen és betűmérettel szíveskedjenek közzétenni az alábbi helyreigazító közleményeket.

„Helyreigazítás a Gödöllői Hírhatár weboldalán (http://www.godolloi-hirhatar.hu/) és Facebook-on lévő csoportjában” (https://www.facebook.com/godolloi.hirhatar?fref=ts), 2014.01.19. én megjelent „Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?” c. cikkében a következő legyen.

1, Valótlan tényállítás, és valós tények hamis színben való feltüntetése:

A cikk írója szerint: „A közismerten szélsőjobboldali rendezvény facebook oldalán…”

Valós tények:

A kitörés túra honlapjáról (http://kitorestura.hu/kiiras.html) a következő részletet idézném be:

„A Kitörés teljesítménytúra, sportrendezvény és történelmi megemlékezés. Politikai célja nincsen! Különlegességét az adja, hogy több ellenőrző ponton is katonai hagyományőrző csapatok mint szereplők mutatják be a korabeli hadviselő feleket. Az egyenruhákon, pecséteken alkalmanként felbukkanó

tiltott önkényuralmi jelképek kizárólag a történeti hűség kedvéért, történelmi érdekességként, bemutató jelleggel szerepelnek!

2, Valótlan tényállítás, és valós tények hamis színben való feltüntetése:

A cikk írójának álláspontja személyemről a következő ,ahogy a címben is szerepel:

„Neonáci túrázó a tartalékos katonák toborzását szervező gödöllői egyetemista?”

Valós tények:

Ebben az összefüggésben az erősen kifogásolt „neonáci” jelző használata teljesen öncélú és sértő. Egy felől, nem tükrözi sem a valóságot, másfelől attól, hogy valaki egy Facebook közösségi oldalon létrehozott eseményen/rendezvényére – megjegyezném sem a túra oldalán sem az eseményen nem találtam neonácizmusra és szélsőjobboldali tevékenységre utaló tényeket – az „ott leszek” állapotot jelenít meg, nem jelentheti, még kérdés összefüggésben használva a neonácizmussal valóazonosulást. Ön sem lesz katolikus vallású, ha belép a Mátyás templomba.

3, Valótlan tényállítás:

„… hogy a honvédség önkéntes tartalékos állománya feltöltésének elősegítésére létrehozott toborzó pontokon és egyéb rendezvényeken történhetnek-e politikai szervezkedések is. Állampénzen, természetesen.”

Valós tények:

Munkámat címzetesen végeztem, az egyetemen végzett tevékenységemért illetményt és egyéb anyagi juttatást nem kaptam. Emellett az egyezmény megkötés utáni időszakban felmérő jelleggel történt, egyszeri alkalommal toborzás, ahol hivatalos toborzó tisztek végezték ezt a tevékenységet.

Rossz híremet keltő cikk került megjelenésre, amely alkalmas arra, hogy félretájékoztassa a nyilvánosságot, mely önmagában is szégyenteljes cselekedett, különösen, ha politikai indíttatású.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Ezúton kérjem, hogy helyreigazító közleményünket szó szerinti közléssel, az alábbi jogszabályhelyek és kialakult bírói gyakorlat figyelembevételével szíveskedjék megjelentetni.

I. Helyreigazító közleményként a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel kérheti a helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését.

Nem lehet a közzététel akadálya, ha a válaszlevél terjedelmes.

Nem tekinthető megfelelő sajtó-helyreigazításnak, ha a jogosult közzétett válaszlevele a hozzá fűzött újságírói kommentár folytán nem éri el célját, elveszti helyreigazító jellegét. A Szerkesztői üzenetek között történő közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak.

II. A helyreigazító közleményből – a maga egészét, összefüggéseit is tekintve – ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények.

A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerint a médiatartalom-szolgáltatók feladata a hiteles, pontos, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás, továbbá a médiatartalom nem lehet alkalmas személyhez fűződő jogok megsértésére. Ezen törvényi kötelezettségének a Gödöllői Hírhatár nem tett eleget, hiszen cikkel kapcsolatosan annak megírása előtt meg sem kerestek, így a cikkben szereplőállításaik valótlanok, nem igazolhatóak.

A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) 78. §(2) bekezdése szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A 79. § alapján a sajtóhelyreigazításra irányuló igény érvényesítésének szabályait a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról rendelkező törvény állapítja meg.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 2010. évi CIV. Törvény (továbbiakban Sajtó tv.) 12. § (1) bekezdése alapján, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

A Polgári Perrendtartás (a továbbiakban Pp.) 342. §(1) bekezdése értelmében a helyreigazításának a közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A 2010. évi CIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a helyreigazítás közlésének vagy közvetítésének a határideje, illetve módja attól függ, hogy milyen jellegű sajtószervet terhel a helyreigazítási kötelezettség.

Ennek megfelelően a helyreigazítást:

- napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni.

A további jogvita elkerülése érdekében nyomatékosan kérem Önt a fenti közlemény határidőben történő megjelentetésére az eredeti cikkel azonos módon, helyen és nagyságrendben, változatlan formában, melynek elmaradása esetén haladéktalanul sajtóhelyreigazítási pert fogok kezdeményezni az atlatszo.hu szerkesztőségével szemben.

Kártérítési igényemmel kapcsolatban jó hírnevem megsértésére és rágalmazásra való tekintettel jogfenntartással kívánok élni.

Pécel, 2014. január 29.

Tisztelettel:

Frankó Soma”