Magyarországon az őshonos baromfifajták megőrzésének legnagyobb állami intézménye a gödöllői Haszonállat-génmegőrző Központ (HáGK), amit a helybéliek még mindig inkább KÁTKI-nak ismernek. (A korábbi Kisállattenyésztési Kutatóintézet használja az új nevet.) Az intézményben új Oktató és Látogató Központ létesült, amelynek érdekessége, hogy számára a Darányi Ignác által 1898-ban alapított baromfitenyésztési telep egyik megmaradt ólját újították fel, az eredeti tervek szerint.

Ha az átlagember génmegőrzésről, génbankról hall, elsősorban laboratóriumokra gondol, miközben ehhez a tevékenységhez a hagyományos állattartó telep, s a hús-vér baromfiállomány is hozzátartozik. Sőt, a pótolhatatlan tudományos munka mellett a gödöllői intézmény szakemberei „terjesztő” és – ha úgy tetszik – piaci tevékenységet is végeznek.

A HáGK által szervezett HU-BA (Hungarikum Baromfitermékek) Faluprogram lényege, hogy őshonos tenyészállatokat helyeznek ki a csatlakozó önkormányzatok és vállalkozások számára. A program szerint az ott előállított tojás és hús egyrészt szociális célokat szolgálhat, de az önkormányzatok saját közösségi konyháinak alapanyagai és végső soron piaci termékek is lehetnek.

Ezen túl naposcsibe értékesítést is folytat az intézet. Idén már mintegy 100 ezer őshonos – a fogoly színű magyar tyúktól az erdélyi kendermagos kopasznyakúig bezáróan, hét fajtából – származó csibét adtak el országszerte családoknak, vállalkozásoknak, önkormányzatoknak. S mint megtudtuk, a szintén őshonos réz és bronz pulykafajták, valamint a magyar gyöngytyúk is kelendő jószágok.

Az értékesítés felfutásából látható, hogy van igény a megbízható, régi ízekre. Ezek a fajták – bár lassabban és kisebbre nőnek, kevesebbet tojnak, mint a húsra vagy tojásra tenyésztett hibridek – számos előnnyel rendelkeznek. Háztáji gazdaságokban nem mellékes szempont, hogy a betegségekkel szemben ellenállóbbak, fajtaazonosan – akár kotlóssal is – továbbszaporíthatók, jó a termékenysége a tojásaiknak, s több évig termelésben tarthatók a tyúkok. A takarmányozásukat könnyíti, hogy a konyhai és a kerti hulladékot is szívesen megeszik – egészítette ki a közzétett információkat egy gyakorló kisgazdálkodó.

Kérdésünkre elmondták: nincs adat egyelőre arról, hogy az eladott 100 ezer naposcsibéből mennyit vásároltak itt Gödöllőn és a környéken. Érdeklődők biztosan vannak, ezért mi is leírjuk, hogy az értékesítés szezonális, legközelebb jövő februárban kezdődik, s az intézmény honlapján (itt), valamint a központi telefonszámon (+36 28 511 317) szerezhetők információk.